A kerékpár (vagy bicikli) egy emberi erÅ‘vel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai fomáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják.

A „kerékpár” szó szinonimái: bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, kera, drótszamár.

• 1817 „vesszÅ‘paripa” — Karl von Drais,
• 1839 taposópedál — Kirkpatrick Macmillan,
• 1861 velocipéd — Pierre Michaux,
• 1885 biztonsági kerékpár, lánchajtással — John Kemp Starley,
• 1888 pneumatikus gumiabroncs — John Boyd Dunlop,
• 1970-es évek mountain bike
• 1990-es évek rekumbensek, „fotelbringák”

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidÅ‘s és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse.

A kerékpár felépítése és legfontosabb alkatrészei [szerkesztés]

Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormány, középcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, elsÅ‘ és hátsó fogaskoszorú, fékek (abroncsfék, kontrafék (agyfék), felnifék: patkófék, „cantilever”-fék (az angol szóból), v-fék, u-fék, dobfék, tárcsafék), nyeregcsÅ‘, nyereg, váltórendszer (elsÅ‘ és hátsó váltók, váltókarok és a közlÅ‘művek: láncos, bowdenes és hidaulikus), elsÅ‘ villa (merevvilla, teleszkópvilla), illetve teleszkópos hátsó villa esetén hátsó háromszög és hátsó teleszkóp, illetve a küllönbözÅ‘ csapágyrendszerek és egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzÅ‘k, csomagtartók, gyermekülések.

Váz [szerkesztés]

A kerékpár típustól függÅ‘en különbözÅ‘ anyagokból készülhet:

• acél: tartós, erÅ‘s, hasznos élettartama több évtized, az acélanyag ötvözÅ‘itÅ‘l (például króm, molibdén, mangán, nikkel) és a varratminÅ‘ségektÅ‘l függÅ‘en;
• alumínium: könnyű, nem olyan rugalmas, mint az acél, ezért hasznos élettartama 3-5 év;
• titán: szintén könnyű, de az alumíniumnál erÅ‘sebb (és drágább), hasznos élettartam az acélhoz hasonlóan több évtized;
• magnézium: ritka, drága, rendszerint versenycélokra használatos;
• kompozit: ultrakönnyű, speciális célokra, rendszerint versenyekre készült vázak anyagaként alkalmazzák (szénszálas kompozit), a vázanyag idÅ‘vel elöregszik;
• bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerÅ‘sebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok elÅ‘nyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erÅ‘s és rugalmas. EgyelÅ‘re kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.^[1]

Forrás: Wikipedia  / eladó bicikli /